Régészet Napja

Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember
2018. 05. 26.

Kedves Látogatóink!

Örömmel jelentjük, hogy idén is lesz Régészet Napja, méghozzá országszerte több mint 20 városban! Tavaly a régi-új, kisebb vagy nagyobb közösségeinket, idén pedig a múlt híres és kevésbé híres alakjainak személyes élettörténetét vesszük górcső alá – természetesen szigorúan régészeti módszerekkel.

Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember

Modern nyugati kultúránkban rendkívül nagy szerepet kap az egyes ember, az egyéniség. Önmagunkat teljesen egyedinek, egyszerinek és megismételhetetlennek tartjuk, figyelmünk középpontjában szinte folyamatosan saját magunk szellemi és anyagi fejlődése, céljaink és vágyaink elérése – önmagunk „megvalósítása” áll. Folyamatosan kommunikálunk – azaz megosztjuk egymással élményeinket, véleményünket, és szünet nélkül várjuk a környezetünkből szubjektív valóságunk visszaigazolását. Tetteinkkel, alkotásainkkal igyekszünk tudásunkat, rátermettségünket és kiválóságunkat bizonyítani, hatni egymásra.

Vajon így volt-e ez a múltban is?

A legújabb bioarchaeológiai, genetikai és izotópkémiai vizsgálatoknak köszönhetően ma már az egészen korai időszakokban is lehetőségünk nyílik egy-egy konkrét személy élettörténetének megismerésére. A művészi ábrázolások, írásos emlékek, antropológiai adatok, stb. bevonásával kutathatjuk a különböző kultúrák közösségein belüli nemi, gazdasági, társadalmi vagy rituális szerepeket, az adott korszakok ideáljait és eszményképeit. Készítéstechnikai és kísérleti régészeti elemzések segítségével a különböző foglalkozásokat űzők nyomába eredhetünk, a táplálkozás, az életmód és az életkörülmények rekonstrukciójának segítségével pedig bele is képzelhetjük magunkat a több száz vagy ezer évvel ezelőtt élt emberek szerepébe.

A 2018-as Régészet Napja alkalmával azt vizsgáljuk majd, hogy mit tud a régészet feltárni az egyéni sorsokból. A régészeti korok hősei, kiemelkedő személyiségei, a feltárásaink során megismert egyes emberek különleges vagy átlagos társadalmi szerepei megragadhatók-e a régészet eszközeivel? Ismerünk-e neveket és arcokat, el tudjuk-e mesélni történeteiket? Milyen életutakat, személyiségeket tárnak fel a történeti vagy régészeti adatok? Mit árulnak el a tárgyak egykori használóikról? Hogyan formálták az egyének a társadalmat és milyen szerepet játszottak a közösségek egészének életében? Milyen értékeknek, elvárásoknak és ideáloknak kellett megfelelniük? Egy-egy korszak kiemelkedő személyiségei hogyan testesítették meg ezeket a normákat? Mi volt a „hős” szerepe egy-egy közösségben?

Az egyéniségek régészete természetesen nem létezhet a régészet nagy egyéniségei nélkül – éppen ezért a (magyar) régészet nagy alakjainak, híres személyiségeinek (gyűjtők, tudósok, tanárok, iskolateremtő kutatók) élettörténetét bemutató előadások is helyet kaptak a programok között.

A résztvevő múzeumok, örökségvédelmi intézmények és egyetemi régészeti tanszékek a korábbiakhoz hasonló, színes kínálattal fogadják az érdeklődőket az ország számos pontján. Néhány intézményben már május 25-én, pénteken is lesznek a Régészet Napjához kapcsolódó foglalkozások, 26-án, szombaton pedig mindenütt megnyílnak az előadótermek és raktárak. Idén először a fővárosi intézmények összefogásával az MTA új, a MÜPA-tól két percre található épületében egy közös, tudományos fesztivált rendezünk.

További részletek az egyes intézmények programjainál!

A 2018-as Régészet Napja szervezői:

Huszár Zsófia, informatikus

Király Ágnes, régész, a Magyar Régész Szövetség elnökségének tagja

Dr. Kulcsár Gabriella, régész, a Magyar Régész Szövetség elnökségének tagja

Mag Hella, művészettörténész, régész

Dr. V. Szabó Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke

Szabó Orsolya, régész

Dr. Zatykó Csilla, a Magyar Régész Szövetség alelnöke