Régészet Napja

A kelet-európai sűrű tajga erdők a jégkor legvégétől kezdtek kialakulni az észak-európai jégtakaró fokozatos visszahúzódása után. A növényzetet gyorsan követték az állatok, így például a jávorszarvas és hód, majd pedig az emberi közösségek is visszahódították a korábban hideg, megtelepedésre alkalmatlan északi területeket. Ezeket a közösségeket leginkább csont- és kőeszközeikből ismerjük, amelyek mögött sokkal nehezebb meglátni az egykor élt emberek átlagos, vagy különleges társadalmi helyzetét. Ennek ellenére az előadás során olyan középső kőkorból származó leleteket és azok értelmezését fogom bemutatni, amelyek az egyes személyek, a tárgyak használóinak kiemelt szerepére utalhatnak, mint a jávorszarvashoz köthető rituális tárgyak vagy vadászok által használt fegyverek, illetve azoknak megjelenései sziklarajzokon.  A téma különösen érdekes lehet abból a szempontból, hogy a szarvas kiemelt szerepet tölt be gyakran a magyar és más finnugor népi motívumokban és az irodalomban is, ahogy ezt Arany János mindenki által ismert „Rege a csodaszarvasról” című költeménye is fémjelzi.

Előadó/programvezető: Szegedi Kristóf István régész, (Budavári Nonprofit Kft.)